2015. november 30., hétfő

Pályázati kérdezz-felelek #2

Ezúttal az éppen aktuális trágyatárolós pályázatról tudhatnak meg többet a Tembusu-tól, valamint felsoroltuk, hogy milyen pályázati kiírásokra lehet még idén számítani!

1. kérdés: Állattartással foglalkozom, jelen pillanatban milyen pályázati lehetőségeim vannak?
2015. december 20.-val beadhatóvá válik a VP-5-4.1.1.6-15 azonosítószámú „Az állattenyésztési ágazat fejlesztése – trágyatárolók építése” című pályázat.

2. kérdés: Mik a feltételei a Trágyatároló építése című pályázaton való elindulásnak?
- Mezőgazdasági termelő, aki
·               -legalább 6000 euró értékű üzemmérettel rendelkezik,
·               -pályázat benyújtását megelőző évben az árbevételének legalább 50%-a mezőgazdasági tevékenységből származott,
·               -NÉBIH által nyilvántartott állattartó telepet működtet.

-Fiatal mezőgazdasági termelő, aki
·              -legalább 6000 euró értékű üzemmérettel rendelkezik, (lezárt üzleti év tekintetében)
·           -pályázat benyújtását megelőző évben az árbevételének legalább 50%-a mezőgazdasági tevékenységből származott. (lezárt üzleti év tekintetében)

-Az alábbi állatfajok tartása esetén igényelhető támogatás:
·              -szarvasmarha, bivaly,
·              -lófélék (ló, szamár, öszvér),
·              -sertés,
·              - juh, kecske,
·             - baromfi és egyéb madárfajok,
·             -nyúl.

3. kérdés: Trágyatárolót szeretnék, de nincs meg az építési engedély, így a pályázathoz nem tudom csatolni. Mi a teendőm?
Semmi baj nincsen, engedélyköteles építési tevékenység esetén elegendő az engedélyezési eljárás megindítását igazoló dokumentumot és a tervdokumentációt benyújtani. Az építési engedélyt legkésőbb az első, építéssel kapcsolatos kifizetési kérelem mellé csatolni kell.

4. kérdés: Honnan kellene tudnom, hogy köteles vagyok-e trágyatárolót létesíteni vagy sem?
A NÉBIH szerint minden olyan állattartási tevékenység mellé, ami a háztartási mértéket meghaladja kötelező trágyatárolót létesíteni.

                                                              (Fotó: www.pixabay.com)

5. kérdés: Legalább mekkora trágyatárolót kell építenem?
Erre a válasz „egyszerű”. A trágyatároló kapacitásának arra kell alkalmasnak lennie, hogy 6 havi trágya befogadására megfelelő legyen. Ehhez nyújt segítséget az 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló rendelet, melynek mellékletei tartalmazzák a jószágonkénti istállótrágya és hígtrágya mennyiségét. Ezen összefüggés alapján ki kell számolni, hogy mekkora m3 trágya befogadóképességéről beszélünk. Továbbá az alapterülethez hozzá kell venni a trágyalé tárolót, mely plusz 2-5%-át teszi ki a létesítménynek.
Példa:
Adott egy gazdaság, ahol a gazda 25 tehenet tart. Szükséges-e ebben az esetben trágyatároló és mekkora?
Az 59/2008 FVM rendelet alapján:
istállótrágya – 370 kg/hét/állat
hígtrágya – 140 kg/hét/ állat
Istállótrágya összesen 25 tehénre 6 (26 hét) hónapra:
370*25*26=240.500 kg
Hígtrágya összesen 25 tehénre 6 (26 hét) hónapra:
140*25*26=91.000 kg
Istállótrágya 550 kg/m3 (FVM rendelet alapján)
Hígtrágya 1.000 kg/m3 (FVM rendelet alapján)
Amennyiben azt nézzük, hogy a trágyatároló 2 méter magas lesz (a példa kedvéért), akkor az alábbiak szerint számolunk:
240.500/550=73,6 m3
91.000/1.000=91 m3
Összesen: 73,6+91=164,6 m3
Ha 2 méter magas lesz a fal, akkor 164,6/2=82,3 m2
A trágyalé tárolásához +5%-os nagyságot kell belekalkulálni, illetve gép használata esetén célszerű az egyszerűség kedvéért belekalkulálni azt a területet, ahol a trágya hordására alkalmas gépezet mozogni fog.

6. kérdés: Milyen mezőgazdasági pályázatok várhatóak még az idén?
A Magyar Közlönyben közölt kormány határozat szerint az alábbi pályázatok várhatóak 2015-ben. (Ez jelentheti azt is, hogy a pályázati felhívás megjelenik az idén, ám a beadás csak 2016 januárjában-februárjában válik esedékessé.)

November

  • Agrárgazdasági képzések és felkészítő tréningek
  • Szaktanácsadók továbbképzése
  • Kertészet korszerűsítése – üveg- és fóliaházak létesítése geotermikus energia felhasználásának és öntözés kialakításának lehetőségeivel
  • Kertészet korszerűsítése – ültetvénytelepítés támogatása öntözés kialakításának lehetőségével, továbbá mezőgazdasági esőkár vagy tavaszi fagykár megelőzésére szolgáló beruházások
  • Kertészet korszerűsítése – gyógy- és fűszernövény termesztés fejlesztése
  • Kertészet korszerűsítése – kertészeti ágazat technológiai fejlesztéseinek támogatása, öntözés kialakításának lehetőségével
  • Mezőgazdasági kisüzemek fejlesztése
  • Jégesőkár megelőzésére szolgáló beruházások támogatása
  • Védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának in situ megőrzése
  • Ritka és veszélyeztetett növényfajták genetikai erőforrásainak és egyes mikroorganizmusok ex situ megőrzése


December
  • Mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és élelmiszer-feldolgozáshoz kapcsolódó egyéni és csoportos szaktanácsadás
  • Állattartó telepek korszerűsítése (baromfi, szarvasmarha, juh, kecske, sertés)
  • Kisméretű terményszárító és - tisztító korszerűsítése, kisméretű terménytároló építése, korszerűsítése
  • Mezőgazdasági termékek értéknövelése és erőforrás-hatékonyság elősegítése a feldolgozásban 
  • Mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése
  • Élőhelyfejlesztési célú nem termelő beruházások
  • Vízvédelmi célú nem termelő beruházások
  • Az erdőgazdálkodási potenciálban okozott erdőkárok helyreállítása
  • Erdészeti technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására és piaci értékesítésére irányuló beruházások
  • Nem mezőgazdasági tevékenységek elindításának támogatása – Mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja, mikrovállalkozás indítása
  • Egyedi szennyvízkezelés
  • Településképet meghatározó épületek külső rekonstrukciója, többfunkciós közösségi tér létrehozása, fejlesztése, energetikai korszerűsítés

Amennyiben további kérdés merül fel, nyugodtan keressen meg az alábbi elérhetőségeimen, s szívesen szánok időt Önre is: sztanko.gabriella@tembusu.hu 70/600-79-50

 Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a legfrissebb pályázati infokról!


2015. november 2., hétfő

Megválaszoljuk a leggyakoribb pályázati kérdéseket!



Pályázatíró partnercégünket kérdeztük, milyen kérdésekkel keresik meg őket leggyakrabban mostanában a gazdálkodók. Íme a kérdések, amik a leginkább foglalkoztatják Önöket!



Milyen változásokra lehet számítani az új mezőgazdasági pályázati rendszerben?
A 2007-2013-as európai uniós ciklushoz képest számos változás elébe nézünk a 2014-2020-as ciklusban. A megjelent pályázatok feltételeit nem jogcímrendeletek tartalmazzák, hanem a www.palyazat.gov.hu oldalon értesülhetnek a fejleszteni vágyók. Ez több szempontból jó, hiszen így egységesítve lett a hirdetési rendszer és felület. Ám szelektálni kell a sok információ között, mely rengeteg időt vehet el a gazdától.
A támogatási kérelmeket a továbbiakban csak elektronikus felületen lehet elkészíteni és beküldeni, mely vagy az ügyfélkapun keresztül vagy a fentebb említett honlapon keresztül valósulhat meg. A pályázó támogatói okirat vagy támogatási szerződés formájában értesül a pályázat pozitív eredményéről. Előleg igénylés esetén a legtöbb esetben biztosíték nyújtása kötelező.
Illetve újdonság lehet a mezőgazdászok számára a kiválasztási eljárások milyensége. Itt kettőt emelnénk ki, a „standard” és az „egyszerűsített” típusút. A standard kiválasztási eljárás mérlegelést igényel és több szempont alapján döntenek a projekt sorsáról. Itt nagy befolyásoló ereje lehet egy jól kidolgozott szöveges résznek, melyhez sokszor tapasztalat és megfelelő szakmai rálátás szükséges. Az egyszerűsített eljáráskor objektív, számszerűsíthető tényezők alapján történik a döntéshozatal.

Mi a különbség a támogatói okirat és a támogatási szerződés között?
A támogatói okirat csak a Közreműködő Szervezet által kerül aláírásra a pozitív pályázat elbírálásakor. A támogatási szerződést a támogatást igénylő és a Közreműködő Szervezet is aláírja.

Mi a támogatási előleg, időközi kifizetés igénylés és záró kifizetési igénylés közötti különbség és mikor igényelhetem?
Támogatási előleg igénylésére az első kifizetési igénylésig van lehetőség, időközi kifizetési igénylésre (továbbiakban IK) a támogatási szerződésben meghatározott mérföldkő elérésekor, záró kifizetési igénylés (továbbiakban: ZK vagy ZB) a támogatási szerződésben meghatározott időig, mely a projekt fizikai befejezésétől számított 30 napon belül szokott esedékessé válni.
Az előleg mértékét minden pályázati felhívásban közlik (maximum a támogatási összeg 50%-a lehet), ám a projekt milyenségétől függ, hogy igényelhető-e. Fontos tudni, hogy ha megtörténik az előleg lehívása, akkor 6 hónapon belül IK-t kell benyújtani.
IK benyújtásakor rendelkezésre kell állnia a megfelelő alátámasztó dokumentumoknak (például: számla, teljesítés igazolás, bankszámlakivonat, üzembe helyezési dokumentum stb.), melyekre külön-külön formai követelmények vonatkoznak. Mindezeket a pályázati felhívás tartalmazza, ám ha formailag vagy tartalmilag nem megfelelő akkor akár a pályázat elutasításához is vezethet.

Mi a „de minimis” és mekkora mértékű?
A „de minimis” támogatás úgynevezett csekély összegű támogatás. Ennek minősül minden olyan állami forrásból nyújtott támogatás, amelyről a jogszabály kimondja, hogy de minimis támogatásnak kell tekinteni. Egy vállalkozásnak bármilyen forrásból, csekély összegű támogatási jogcímen odaítélt támogatás támogatástartalma (3 pénzügyi évben) nem haladhatja meg a 200.000 eurónak, közúti szállítás esetén pedig a 100.000 eurónak megfelelő forint összeget. (Átszámítva: kb. 61,1 millió Ft)

STÉ? Mi ez pontosan?
A mezőgazdasági ágazatok kibocsátását fejezi ki hektárra, vagy számosállatra vetítve. A mutatót a bruttó termelési érték és a közvetlen támogatások különbségeként számítják. Az üzemméretet a mutató közvetlenül euróban fejezi ki. A NAK hivatalos oldalán lévő kalkulátor segítséget nyújthat a pályázati felhívásokban szereplő minimum és maximum STÉ követelmények átszámításához.

Úgy hallottam, hogy 6.000 STÉ értékkel kell rendelkezni a Fiatal Gazda pályázathoz. Korábbi nyertes fiatal gazda vagyok, a megfelelő értékkel rendelkezem. Így indulhatok újra, nem?
Sajnos azzal a válasszal kell szolgálnom, hogy NEM. A jelenleg ismert feltételek között ugyanis ez áll: „6 hónapnál nem régebben kezdeményezett egyéni vállalkozói regisztráció, vagy meglévő cégben kizárólagos tulajdonosság és ügyvezetőség”. Így ez kizárja, s még ekkor nem beszéltünk a támogatás felhalmozódásról.

Traktort szeretnék vásárolni, jelenleg kertészeti tevékenységet folytatok. Lehetséges ez?
Jelen információink szerint sajnos azt kell közölnünk, hogy míg az előző periódusokban a max. 75kW-os traktor engedélyezve volt, addig most valószínűleg ezt a támogatható gépcsoportot kiveszik. Az erőgépek ilyen formában történő támogatása vélhetően megszűnik.

Változik a Fiatal Gazda támogatása vagy marad ugyanannyi az értéke, mint korábban?
A Fiatal Gazda pályázat maximális támogatása 40.000 euró marad. Az egyetlen változás az igénylésnél lép fel. Míg korábban 90%-10% arányban működött a közel 12 millió forint lehívása, most 75-25-re változik ez az arány.

Megéri indulni a Fiatal Gazda pályázaton?
Pályázati szempontból azt kell mondanom, hogy ABSZOLÚT. A nyertes fiatal gazdák közel az összes mezőgazdasági pályázatnál +10%-os támogatási mértékben részesülnek. Ez óriási előny rájuk nézve, s azt gondoljuk, hogy a magyar mezőgazdaságot életben kell tartani.

 
Sztankó Gabriella
projektmenedzser
Telefon: +36 70 600 7950
E-mail: sztanko.gabriella@tembusu.hu


Ha Ön is kérdezne, a fenti elérhetőségeken megteheti!


Lájkolja a cég facebook oldalát is!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a legfrissebb pályázati infokról!

2015. október 14., szerda

Védekezési kötelezettségek 3. rész



„2. § (1) A földhasználó és a termelő köteles védekezni, különösen

c) kukoricamoly ellen legkésőbb minden év április 15-éig a kukorica-, cirok- és kenderszár-maradványok talajba forgatásával vagy más módon történő megsemmisítésével…” 1

A kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) hatalmas károkat képes okozni, különösen a konzervipari csemegekukorica csövét károsítva. A nevével ellentétben viszont nem csak a kukoricát károsítja, hiszen egy polifág (sok tápnövényű) kártevőről beszélünk. Csak az USA-ban például több, mint 200 tápnövényét írták le!



A kukoricamoly alapvetően eurázsiai eredetű faj, melyet 1796-ban még két fajként írtak le, ugyanis ennyire különbözik a hím és nőstény kifejlett alakja /Fenti fotón fent a nőstény, alul a hím látható/. Kártevő alakja a hernyója, mely rágásával, ürülék szennyezésével okozza a kártételt. Kedvenc tápnövényével először a 17. században találkozhatott Európában. Felszaporodásához és terjedéséhez pedig a kukorica monokultúrás termesztése segítette hozzá.
Életmódja erősen éghajlatfüggő: hazánkban délen 2, északon 1 nemzedéke van évente, de például Észak-Amerika déli partvidékén 4 nemzedékes fajként tartják számon. A fejlett hernyó telel át a károsított növény szárában. Májusban a telelőhelyen alakul bábbá, majd az imágó május végén, június elején jelennek meg.  A tojást a levél fonákára rakják, a kikelő L1 lárva még a levél fonákán rág, majd berág a szárba. Itt már gyakorlatilag nem lehet utolérni, tehát a védekezés az ez előtti fejlődési alakokra kell, hogy épüljön. A kártétele a rágáson kívül (és annak a közvetlen következményein, pl. zavar a tápanyagszállításban, szemveszteségen kívül) a penészgombák, fuzáriumok (toxintermelő fajok is!) megtelepedésének segítése is, mivel a rágás nyomán ottmaradt szennyezőanyagokon, ürüléken ezek könnyen megtelepednek. 2,3,4


(Fotó forrása: pixabay.com)

A rendelet a kukoricamoly esetében azt is leírja, hogyan kell védekeznünk: „április 15-éig a kukorica-, cirok- és kenderszár-maradványok talajba forgatásával vagy más módon történő megsemmisítésével”, viszont van egy pont, ami felment a védekezés alól: „…forgatás nélküli talajművelés kizárólag akkor végezhető, ha a táblán az előző évi növényállomány kukoricamoly fertőzéstől mentes volt.”
Ezenkívül fontos agrotechnikai védekezés a vetésváltás! Ha van rá módunk ne termesszünk kukoricát monokultúrában és nem csak a kukoricamoly miatt.
Kémiai védekezési lehetőségünk is van rengeteg, jelenleg Magyarországon számos növényvédő szer van engedélyezve kukoricamoly ellen (pl.: Fury 10 EC, Decis, Fendona 10EC, Ampligo, Dipel DF, stb.) 5.


4 Jenser – Mészáros – Sáringer: A szántóföldi és kertészeti növények kártevői
5 Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok 2015 I. kötet

Az első részt ITT, a másodikat pedig EZEN a linken olvashatják.
Ha nem akarnak a következő bejegyzésekről sem lemaradni, iratkozzanak fel hírlevelünkre IDE KATTINTVA!

-SHM-