2015. augusztus 28., péntek

GONDOLATOK A TALAJRÓL



Az ENSZ 68. Közgyűlése 2015-öt a Talajok Nemzetközi Évének, december 5-ét pedig a Talaj Világnapjának nyilvánította (1). Így nem is kezdhetnénk mással a Gazdahely blogot, mint egy kis talajos összefoglalóval. Mi is az a talaj? Miért annyira fontos vele foglalkoznunk? Mi köze van a mezőgazdasághoz? Mi ellen és hogyan kell megvédeni?
Ezekre a kérdésekre kerestük a választ….


Az utóbbi pár év időjárása is megmutatta, hogy oda kell figyelnünk a talajokra. Fontos a vízmegőrzés, hiszen hol túl nagy a szárazság, hol hirtelen sok csapadék zúdul le, amit egy jól művelt talaj sem képes sok esetben elvezetni. Fel kell készülnünk a szélsőséges időjárásra, mert a klímaváltozás Magyarországra ezt hozza (6).
Miből is áll a talaj tulajdonképpen?
A talaj ásványi részecskékből, mikro és makro organizmusokból, vízből, levegőből és szerves anyagokból áll. Összetett, dinamikusan változó, élő erőforrás. A talaj egy ÉLŐ közeg, mely a szilárd alapja kell, hogy legyen mindennek (3).
A talajok igazi fontossága abban rejlik, hogy AZ ÉLELMISZEREK 95%-A A TALAJBÓL SZÁRMAZIK… Így nem vitás, hogy „az egészséges talajállapot megőrzése a legfontosabb dolog hosszú távon az emberi egészség fenntartása szempontjából”(2).
Országunk világviszonylatban nézve is jó talajadottságokkal rendelkezik. „A monda szerint honfoglaló Árpád vezér egy marék morzsás termőföldet, egy kupa tiszta vizet és egy nyaláb szénát kért az általa felajánlott fehér lóért cserébe Szvatopluk fejedelemtől a magyarok bejövetelekor. Lehet-e ennél szebben összefoglalni a Kárpát-medence alföldjeinek kedvező „agroökológiai potenciálját”?” (5)
De miért annyira fontos a talaj, hogy világnapot és külön évet is kapott magának?
Ez igen egyszerű, bár sokan nem gondolnak bele, hogy a talaj KORLÁTOZOTT mennyiségben áll rendelkezésre. Talajt nem tudunk, NEM LEHET ELŐÁLLÍTANI. Minden negatív változás a talajban visszafordíthatatlan! A talaj képződése több ezer év, míg talajpusztulás akár percek alatt bekövetkezhet (természeti csapások miatt például), vagy egy rossz művelés eredményeképpen akár egy szezon alatt is. A talajt fenntartani, védeni, megőrizni kell. Lehet bevonni új területeket a termelésbe, de meddig???
A népességrobbanás, az egyre több éhes száj (világszinten) ellátása mind egészséges, termőképes talajt igényel. Sőt, mivel egyre több embert kell ugyanakkora területről „eltartanunk”, ezért egyre nagyobb terméspotenciállal kell, hogy rendelkezzen. Pedig épp az ellenkező történik. A JÓ TERMŐKÉPESSÉGŰ TALAJOK MÉRETE CSÖKKEN.”Ma a Föld és a rajta élő 7 milliárd ember számára a termőtalajok állapota jelenti a sérülékenységet, hiszen a felszín alig 12%-a – 1,6 milliárd hektár – alkalmas a mezőgazdasági termesztésre, és a termőtalaj vastagsága ezen a viszonylag kis területen is csak alig néhány arasznyi. Erre a földre kellett volna jobban vigyázni, hogy a 21. század elején ne a vészharang kongása jelezze: a 24. órába ért az emberiség. A víz- és a szélerózió, az elsivatagosodás és a városok terjeszkedése miatt évente 50 000 hektárral csökken a mezőgazdasági terület a világon. Ez másodpercenként egy futballpálya. Nekünk, magyaroknak talán többet mondanak az európai adatok: csak Európában, csak az úthálózat és a települések terjeszkedése miatt óránként 11 hektárral kevesebb szántóföld marad.” (3)
Mitől kell ténylegesen megvédenünk a talajt?
Erózió (víz, szél), tömörödés, szikesedés, savanyodás, talajszennyezés (nehézfémekkel, peszticidekkel), szervesanyag-tartalom csökkenése.
A nem megfelelő művelés hatására csökken a talajok szervesanyag-tartalma és a bennük található hasznos élőlények száma, vagyis a talaj termőképessége (3).
A hogyant pedig semmi nem foglalja jobban össze, mint Stefanovits prof. nem mai, de ma is abszolút helytálló 10 parancsolata (4):
1.       Ne foglalj el a természettől több és jobb földet, mint amennyi okvetlenül szükséges.
2.       Ne engedd, hogy a víz elrabolja a talajt a gondjaidra bízott területről.
3.       Ne hagyd, hogy a szél elhordja a földet.
4.       Fölöslegesen ne taposd, ne tömörítsd a talajt.
5.       Csak annyi trágyát vigyél a talajba, amennyit a növény kíván.
6.       Csak jó vízzel öntözz, anélkül, hogy vízfölösleget okoznál.
7.       Ne keverj a talajba olyan anyagot, amely nem bomlik el benne, hacsak nem javítási céllal teszed.
8.       Ne vigyél a termőföldre mérgező anyagot, amely tönkreteszi az élővilágot.
9.       A talaj termékenységét őrizd meg, sőt - ha lehet - növeld.
10.   Ne feledd: a talajon nem csak állsz, hanem élsz is.
„A talajok legalább annyira érzékenyek, mint más élő rendszerek. Másképp kell gondozni a földet, ha igen sok a csapadék és máshogy, amikor szinte semmi. A sok eső ellen nem lehet védekezni, de arról, hogy ne száradjon ki, tudnunk kell gondoskodni.(7)” Ilyenkor fontos a tarlómaradványok aprítása, a zúzott szalma egy részének talajba keverése, hogy a hántott felszín 30-40 százalékban takart maradjon.
Lehetne egy kis kampányt is indítani akár a magyar termőföld megóvásáért, hiszen, ha az előzőekben leírtakat szeretnénk összefoglalni:
„A kiváló magyar élelmiszer alapja a kiváló hazai termőföld”(2)!


 -SHM-

Források:
(7) http://www.haszonagrar.hu/noevenytermesztes/271-szantas-vagy-lazitas.html