(Idézet: http://mtvsz.blog.hu/…/mitol_termo_a_fold_mitol_mezo_a_gazd…;
fotók: pixabay.com)
2015. szeptember 30., szerda
Ősz
"Ami viszont biztosan többet ér ezer és százezer szónál és
számadatnál is, hogy ha saját magunk tapasztaljuk meg azt a csodát, amit
a termőföld saját valójában adni tud nekünk, embereknek – vagyis
menjünk, járjuk a vidéket, az országot, az ökológiai farmokat,
látogassuk a fenntartható mezőgazdálkodás úttörőit!"
(Idézet: http://mtvsz.blog.hu/…/mitol_termo_a_fold_mitol_mezo_a_gazd…;
fotók: pixabay.com)
(Idézet: http://mtvsz.blog.hu/…/mitol_termo_a_fold_mitol_mezo_a_gazd…;
fotók: pixabay.com)
2015. szeptember 28., hétfő
Mihály nap
A régi magyar hagyomány szerint
szeptember 29. Szent Mihály ünnepe. A Szent György napkor legelőre hajtott
állatok behajtási ideje.
„Szegényetetés” ideje. Keresztény
jó cselekedetként ez volt a szegények megvendégelésének napja.
A gazdálkodóknak egyfajta
határnap: ekkora befejezték a vetést és hozzáláttak a benti munkáknak,
kukoricatörésnek, méhek bezárásának. Ez volt a gazdasági év fordulója, a
pásztorok elszámoltak a nyájjal a gazdáknak, nagy mulatságot csaptak. Habár a
juhokat még egy hónapig kint tartották, a marhák behajtása megkezdődött. A
pásztorok Szent Mihályhoz imádkoztak, hogy ha eddig megtartotta a nyájat, még
egy hónapig vigyázzon rá.
(Fotó: pixabay.com)
A szentmihályi vásárok
nevezetessége országszerte az ekkora már megforrt újbor volt.1
E nappal kezdődött meg az
úgynevezett kisfarsang időszaka, a lakodalmakat is ekkortól tartották egészen
Katalin napjáig (november 15.).
Jósoltak is ilyenkor a tapasztalt
pásztorok:
"Szent Mihály lova deres, behozza a telet!" Az Ipoly menti
falvakban úgy tartották, ha a fecskék még nem mentek el Szent Mihályig, akkor
hosszú őszre lehet számítani: „Ha Szent
Mihálykor még itt a fecske, karácsonyig vígan legelhet a kecske”. Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a
disznók összefeküdtek, hosszú, erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét.
2
Ott vannak még fecskék? :)
-SHM-
2015. szeptember 25., péntek
Védekezési kötelezettségek 2. rész
A 43/2010. (IV.23.) FVM rendelet
szól a növényvédelmi tevékenységről, amit érdemes legalább egyszer átolvasni,
tanulmányozni annak, aki növénytermesztéssel foglalkozik, permetezni szokott,
vagy növényvédő szert árul.
Most a rendeletnek egy kevésbé
ismert részével fogunk foglalkozni; a védekezési kötelezettségekkel, vagyis mik
azok a kártevők, gyomok és betegségek, amik ellen kötelességünk védekezni. A
legtöbben a parlagfű ellenit rögtön tudják és rá is vágják, de más is szerepel
a rendeletben.
„2. § (1) A földhasználó és a termelő
köteles védekezni, különösen
a) ITT
b) mezei pocok és egyéb nagy kártételi veszélyt
jelentő károsítók ellen”
Ez a bekezdése a rendeletnek
2012.X.1-től hatályos.
Az utóbbi két évben igen nagy
jelentősége volt a mezei pocok elleni védekezésnek, hiszen olyan nagy mértékben
felszaporodtak, hogy helyenként súlyos forintokban mérhető gazdasági kárt
tudtak okozni.
Ebben az esetben ne is rögtön a
védekezéssel kezdjük, hanem először ismerjük meg a pockot!
A mezei pocok (Microtus arvalis)
a hörcsögfélék családjába tartozik. Eurázsiai elterjedésű faj.
(Forrás: wikipedia)
Magyarországon mindenhol
elterjedt, ahol mezőgazdasági művelés folyik. Az, hogy ilyen nagy mezőgazdasági
kártevőnek bizonyul, két dolognak köszönhető:
1.) Szinte minden növényi anyagot megeszik,
válogatás nélkül. Magvak, füvek, gyökerek, bogyók, gyümölcsök. Lekérgezheti a
fákat, a kukoricacsövön felfutva kirágja a szemet. Télen a betárolt terményt is
károsíthatja.
2.) Rendkívül gyors szaporodásának köszönhetően és
kedvező időjárási körülmények esetén pocok-gradáció alakulhat ki. Egyes
megfigyelések alapján ez 3-6 évente következik be, majd a túlszaporodás miatt
kialakult stresszhatás következtében a populáció magától összeomlik.
A pocok szaporodására jellemző,
hogy egy évben 5-6-szor fial, a vemhességi ideje 21 nap. Egyes
megfigyelések szerint kedvező időjárás esetén évi 10 fialás is lehetséges. Egyszerre 3-8 utódot hoz világra, melyek
csupaszon születnek ugyan, de 5 naposan
már szőrösek, 7 naposan már látnak és két hetesen már ivarérettek! 3 hetes
korukra pedig megszületnek a ’kistesók’ is, ugyanis a nőstény rögtön
újrapárzik. Ezek után, ha végzünk egy gyors fejszámolást és csak a legkisebb
számokat vesszük alapul a fentiek közül, akkor is az jön ki, hogy egy nőstény
pocok évente minimum 15 kispocoknak ad életet, ezektől (ha csak a fele nőstény)
105 ’pocokunokája’születik és mivel ezek is 21 nap alatt ivaréretté válnak, még
kb. 3 szaporulata nekik is lesz abban az évben. Ha azt is hozzászámoljuk, hogy egy pocok 0,5-2
évig él, máris ezres nagyságrendű számot
kapunk a végére. Ráadásul a pocok nem alszik téli álmot (ellentétben a
hörcsöggel, aki alszik), így télen is számolhatunk kártételével. 1,2
A gradációt leginkább befolyásoló
tényezők: a kemény hideg és a hótakaró
hiánya, a meleg, száraz tavasz és
nyár kedveznek a felszaporodásnak. Viszont télen az enyhe és a hideg
periódusok gyakori váltakozása csökkenti az áttelelés esélyét. 1
Most, hogy megismertük az ellenséget,
nézzük, mivel küzdhetünk ellene!
1.) Elsődleges fontosságú a megfigyelés, előrejelzés, erre
alapozzuk a védekezést.
2.) T-fák telepítésével a ragadozó madarak nagymértékben képesek
csökkenteni az elszaporodott pocokállományt!
3.) A jól végzett agrotechnikai
védekezés ugyanolyan hatásos lehet, mint a vegyszeres állomány gyérítés. A talajmunkával ugyanis elpusztulnak a
fészkek. (Viszont a mélyen fészkelő egyedeket a szántás sem éri el!)
4.) Növényvédő szeres védekezés erősebb fertőzés esetén válhat indokolttá.
Hazánkban jelenleg 3 növényvédő szer rendelkezik engedéllyel mezei pocok
irtására:
·
Arvalin
LR (40 g/kg cink-foszfid) csalétket (2-3 szem/járat) a kártevő által lakott
járat nyílásába kell helyezni. A vadon élő állatok védelme érdekében a talaj
felszínére kiszórni tilos!
·
Polytanol
(280 g/kg kalcium-foszfid), melyből járatonként 2 g (2-3 szemcse) behelyezése
után a járatokat minden esetben földdel el kell tömni. Tilos a készítményt
felhasználni esős, ködös időben és átázott talajon. A Polytanol soha nem
érintkezhet vízzel!
·
Delu (800
g/kg kalcium-karbid) kizárólag riasztó hatással rendelkezik. A készítményből
5-6 g-ot kell a károsító járatába juttatni, majd a lyukat azonnal le kell zárni
(betaposni nem szabad!). Így a talaj nedvességének hatására keletkező
acetiléngáz a járatokat kitölti. A készítmény egész évben alkalmazható. A
termék kizárólag a károsító járataiba helyezendő, a növényre nem kerülhet!
Szükséghelyzeti engedély
birtokában a Redentin 75 RB (0,0075%
klórfacinon) is használható, melyet idén is megkérhetnek az illetékes megyei kormányhivataloknál.
A kérelemhez szükséges adatlap itt
letölthető. 3
Sorozatunk első részét ITT olvashatják.
Ha még többet szeretnének megtudni a
növényvédelemről, jelentkezzenek képzéseinkre ITT!
1 Jenser – Mészáros –
Sáringer: A szántóföldi és kertészeti növények kártevői
3 NÉBIH
-SHM-
2015. szeptember 21., hétfő
Programajánló: Kutatók Éjszakája 2015
10 éve rendezik meg minden szeptemberben a kutatók
éjszakáját, amely érdekes, ingyenes programokat kínál kicsiknek-nagyoknak
egyaránt.
Idén szeptember 25.-én kutakodhatunk, természetesen
agrártudományi témákban is.
Ki is néztünk pár izgalmasnak ígérkező programot a
mezőgazdasági érdeklődésű kicsiknek és nagyoknak!
Íme:
- · Az Agrárgazdasági Kutató Intézet - Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtárában (Budapest ) 16:00-17:30-ig látogatható a mezőgazdasági munka vas "erőművészei" kiállítás- avagy kutakodás a gépmakettek és modellek egyébként nem látogatható gyűjteményében.
- A Debreceni Egyetemen (Debrecen) 16:00-20:00 között megtanulhatunk „növény-nyelven”: A növényi beszéd értésének tudománya
- A Kaposvári Egyetem (Kaposvár) egy nagyon fontos kérdésre ad választ 15:00-16:00 között: Miért fogyasszunk hazai gyümölcsöt?
- A Károly Róbert Főiskolán (Gyöngyös) a bükki füvesember (Gyuri bácsi) tart tanácsadást 19:00-20:30-ig
- A Kecskeméti Főiskolán (Kecskemét) 18:00-22:00 között különleges zöldségnövények bemutatója lesz
- A NAIK Élelmiszertudományi Kutatóintézetében (Budapest) pálinkázhatunk: több időpontban is (lsd. honlap): "Gyümölcstől a pálinkáig"-egy Hungarikum születése
- A Nyugat-magyarországi Egyetem (Mosonmagyaróvár) érdekes programot kínál a gyerekeknek 16:00-16:45: Jóból is megárt a sok. Meg a kevés is. Árvíz– Belvíz - Aszály vizsgálata gyerekszemmel
- A Nyugat-magyarországi Egyetem (Sopron) természetesen az erdőkkel is foglalkozik, lesz itt például fafaj felismerési játék 17:00-20:00 közötti időben
- A Szegedi Tudományegyetem (Hódmezővásárhely) bemutatja az aktuális és fokozott problémát okozó állatbetegségeket Magyarországon 18:00-19:00-ig
- A Szent István Egyetemen (Gödöllő) megnézhetjük a fejőházat, természetesen fejés közben 17:00-17:30 között.
Természetesen sok-sok más programmal vár Mindenkit a Kutatók
Éjszakája!
Szemezgetni a programokból itt lehet:
Ha van még programajánlód számunkra, nyugodtan írd be megjegyzésbe!
-SHM-
2015. szeptember 20., vasárnap
Védekezési kötelezettségek 1. rész
A 43/2010. (IV.23.) FVM rendelet szól a növényvédelmi
tevékenységről, amit érdemes legalább egyszer átolvasni, tanulmányozni annak,
aki növénytermesztéssel foglalkozik, permetezni szokott, vagy növényvédő szert
árul.
Most a rendeletnek egy kevésbé ismert részével fogunk
foglalkozni; a védekezési kötelezettségekkel, vagyis mik azok a kártevők,
gyomok és betegségek, amik ellen kötelességünk védekezni. A legtöbben a
parlagfű ellenit rögtön tudják és rá is vágják, de más is szerepel a
rendeletben.
„2. § (1) A földhasználó és a termelő köteles védekezni,
különösen
a) csávázással,
illetve talajfertőtlenítéssel azon
károsítók ellen, amelyektől a növény a vegetációs időben más módon kielégítően
nem védhető meg, vagy amelyek a kelő növényben különösen nagy kárt képesek
okozni” 1
Ebben a bejegyzésben a hogyanról fogunk írni, tehát
beszéljünk a csávázásról és a talajfertőtlenítésről!
(Azért nem a
károsítókról, mert az egy hosszadalmas /akár könyv is lehetne/ téma lenne, hogy
egy adott vegetációban mi minden lehet az, ami különösen nagy kárt tud okozni.
Annyit azért szögezzünk le, hogy csávázással és/vagy talajfertőtlenítéssel főleg
a csírakori betegségek, károsítók és a talajlakó kártevők ellen védekezünk.)
Mindenekelőtt azonban fontos rögtön az elején megjegyezni a
bekezdés elején a „földhasználó és a
termelő” szavakat! Miért?
Van egy pár olyan zsebszerződés, szóbeli megállapodás,
cserebere biznisz (áááá…nem is igaz, tudjuk ;-)), amikor átadásra kerül a
földterület használata másnak és a tulajdonos leveszi róla a kezét. Egészen
addig, amíg nem kap egy szép szerelmes levelet a hatóságoktól, hogy mulasztott
(például parlagfüvet találtak a területén). Ilyen esetben hiába jön a
magyarázkodás, mutogatás, ígérgetés, ugyanis a földhasználat ha nincs
bejegyezve, az a felelős, akinek a nevén van a terület. Ezt megelőzendő vegyék
komolyan a földhasználatok bejelentését, ellenkező esetben saját maguknak kell
a bírságot kifizetni, majd behajtani (ha sikerül) a tényleges földhasználón.
Miután ezt tisztáztuk, kezdjük talán azzal, hogy mi a
különbség a csávázás és a talajfertőtlenítés között. Legalapvetőbb nyílván,
hogy a csávázószerrel a vetőmagot vonjuk be, a talajfertőtlenítőszernek meg a
nevében is benne van, hogy közvetlenül a talajba juttatjuk. Ám különbség van
hatástartamában is, míg ugyanis a talajfertőtlenítők kizárólag a talajban hatnak
és onnan általában gyorsan elpárolognak, addig a csávázószerek nem csak
helyileg a magnál hatnak, hanem később is. Képesek megvédeni a csírát is, a
kelő növényt, tartamhatásuk miatt.
„A vetőmagcsávázás célzott növényvédelmi eljárás, amely
során a növényvédő szerekben (csávázószerekben) lévő hatóanyagokat közvetlenül
a célfelületre juttatjuk ki. Csávázással –a hagyományos állománypermetezéshez
vagy a talaj sorkezeléséhez képest –nagymértékben csökkenthető a felhasznált
növényvédő szer mennyisége, és ezáltal a környezeti terhelés.”2
A csávázás minden esetben indokolt és megtérül. Nem csak a
környezetterhelés kisebb, mint az állománykezelés esetén, hanem a költség is.
A vetőmagvak csávázószeres kezelése ma már nem csak gomba és
baktérium ellen hat, hanem vannak rovarölő hatású csávázószerek is.
Vannak olyan gabona betegségek, amik ellen csávázáson kívül
más megelőzési/védekezési módszer nincs is. Ilyenek például az üszög gombák. A
búza kőüszög a csávázás bevezetése előtt a búzafélék egyik legjelentősebb
betegsége volt, ma már szinte fel sem bukkan. A vetőmagvak csávázását a sokféle
magról és magból fertőző kórokozó miatt szokás és célszerű minimum kétféle
fungicid hatóanyaggal végezni, kontakt (felületen ható) és szisztémikus
(felszívódó) szerrel is. Az inszekticides (rovarölő) hatású csávázásnak nagy
jelentősége van (illetve volt) repcében, napraforgóban a csírakori kártevők
elleni védelemben.
Azonban az EU Bizottság 2013.május 24-én elfogadta és
közzétette a 485/2013/EU végrehajtási rendeletet, amely 2013. december 1-jét
követően megtiltotta a klotianidin,
tiametoxam és imidakloprid (neonikotinoid
hatóanyag csoportba tartozó) hatóanyagokkal csávázott vetőmagok forgalmazását
és felhasználását.3 A hatóanyagcsoport kivonásának a
növénytermesztésre és különösen a vetőmagtermesztésre és a vetőmagexportra
gyakorolt negatív hatásáról több független tanulmány is készült, de ennek a
cikknek nem célja pálcát törni sem a tiltást támogató, sem az azt ellenzők
fölött. Annyit azért hozzátennénk, hogy a tiltó rendelet megalapozását egy
olyan tanulmányra építette a bizottság, amely több sebből vérzik, sőt nem
voltak sem további bizonyító kísérletek, sem tagállami lehetőség az igazolásra.
A „fő bűnöst”a Greenpeace jelölte ki, ezen
az oldalon többet olvashatnak az érveikről.4 Ha valakit érdekel
bővebben is a téma, illetve szívesen meghallgatná mindkét oldal véleményét,
ajánljuk figyelmébe ezt a
beszélgetést.
6 A jelenleg engedélyezett csávázószerek és
hatóanyagaik, illetve hatásspektrumuk:
Csávázószer
neve
|
Hatóanyag
|
hatásspektrum
|
Alios
|
tritikonazol
|
kukorica csírakori betegségek
|
Apron XL 350 FS
|
mefenoxam
|
napraf. peronoszpóra; spenót, sóska, saláta, fűszernöv. (stb.)
csírakori betegségek
|
Bravo 500
|
klórtalonil
|
borsó rozsda, peronoszpóra, csírakori betegségek
|
Cruiser 70 WS
|
tiametoxam
|
cukorrépa talajlakó kártevők, répabarkó, répabolha, levéltetvek;
saláta, káposztafélék pattanóbogár lárvái, levéltetvek, tripszek
|
Force 20 CS
|
teflutrin
|
cukorrépa, kukorica talajlakó kártevői
|
Maxim XL 035 FS (025 FS)
|
fludioxonil+mefenoxam (ciprokonazol+fludioxonil)
|
kukorica, cirok csírakori betegségek (árpa csírakori betegségek)
|
Mesurol 500 FS
|
metiokarb
|
kukorica fritlégy, fácánkár
|
Mycostar
|
Bravo 500 analóg
|
|
Polyversum
|
Pythium oligandrum
|
repce, mustár, olajretek, uborka csírakori
betegségek
|
Poncho Beta
|
klotianidin+béta-ciflutrin
|
cukorrépa répabarkók, répabolha, talajlakó kártevők
|
Prestige 290 FS
|
pencikuron+imidakloprid
|
burgonya kelési betegségei és talajlakó kártevői
ellen (sorkezelésre is!)
|
Proplant
|
propamokarb
|
cukorrépa csírakori betegségek, erdészeti csemetekert talajlakó
gombái ellen
|
Pyristar
|
klórpirifosz
|
bab, csillagfürt, lóbab, borsó, szója, spenót
talajlakó és fiatalkori kártevők ellen
|
Royalflo
|
TMTD
|
paprika, paradicsom, kabakosok, levélzöldségek (stb.), cukorrépa,
olajtök, kukorica, repce csírakori gombabetegségek
|
Seed Oprid 600 FS
|
imidakloprid
|
búza, árpa, rozs, tritikálé, cukorrépa talajlakó
kártevők, gabonafutrinka, levéltetvek, répabarkó (stb.) ellen
|
Sonido 400 FS
|
tiakloprid
|
kukorica drótférgek
|
Tachigaren 70 WP
|
himexazol
|
cukorrépa csírakori gombabetegségek
|
Topp 500
|
Bravo 500 analóg
|
|
Vitavax 2000
|
karboxin+tiram (TMTD)
|
gabonafélék+kapások, cirok, csicseriborsó csírakori
betegségei ellen
|
Wakil XL 32,5 WG
|
mefenoxam+cimoxanil+fludioxonil
|
borsó csírakori betegségei és korai fuzáriózisa ellen
|
A talajban élő kártevők/kórokozók ellen végezhetünk
talajfertőtlenítést. Az utóbbi időben, amikor a szélsőséges időjárás és a téli
fagy, csapadék hiánya a kártevők felszaporodását segíti, még nagyobb
jelentősége van a talajfertőtlenítésnek. A talajlakó kártevők minden
termesztett növényt veszélyeztetnek, de különösen jelentősek a kertészeti és a
kapás kultúrákban, ahol kiemelkedő lehet a cserebogárpajorok és drótférgek
károsítása. „Ezért nagyon fontos, hogy minden évben, megelőző jelleggel
védekezzünk a kártevővel szemben, ne várjuk meg az idősebb egyedek
felszaporodását! A rendszeresen elvégzett talajfertőtlenítés nem csak hatékony,
de költségtakarékos megoldást jelent a talajlakó kártevők ellen!” 5 A
talajfertőtlenítők nagy előnye, hogy a növénybe nem szívódnak fel.
6 A jelenleg engedélyezett talajfertőtlenítő szerek
és hatóanyagaik, illetve hatásspektrumuk:
Talajfertőtlenítő
szer neve
|
Hatóanyag
|
Hatásspektruma
|
Basamid G
|
dazomet
|
dohány, zöldségfélék, dísznövények, erdészeti,
gyógynövények (stb.) általános talajfertőtlenítés (fonálférgek, gombák,
rovarok, csírázó gyomok ellen)
|
Confidor 200 SL
|
imidakloprid
|
burgonya, dohány, paprika, paradicsom, uborka talajlakó és fiatalkori
kártevők
|
Contans WG
|
Coniothyrium minitans
|
szklerotínia ellen tulajdonképpen minden kultúrában
|
Cyren EC
|
klórpirifosz
|
kukorica, cukorrépa, napraforgó keléskor károsító kártevők ellen
|
Force 1,5 G; 10 CS
|
teflutrin
|
talajlakó kártevők (drótférgek, pajorok) ellen gyakorlatilag
minden kultúrában (lsd. engedélyokirat)
|
Ipam 40
|
metám-ammónium
|
dohány, burgonya, zöldségnövények, gyümölcsök általános
talajfertőtlenítés
|
Kentaur 5 G
|
klórpirifosz
|
napraf., burgonya, kukorica, paprika, paradicsom,
tojásgyümölcs, uborka, cukkini talajlakó kártevők
|
Monceren G
|
imidakloprid+pencikuron
|
burgonya rizoktónia, burg.bogár, levéltetvek, talajlakó kártevők
|
Nemacur 240 CS
|
fenamifosz
|
hajtatott paprika, uborka gubacsfonálféreg ellen
|
Nemasol 510
|
metam-nátrium
|
zöldségek, burgonya, szamóca talajlakó kártevők, talajból fertőző
kórokozók és gyomcsírák ellen
|
Nemathorin 10 G
|
fosztiazat
|
paradicsom, paprika, uborka, burgonya fonálférgei
ellen
|
Prestige 290 FS
|
pencikuron+imidakloprid
|
burgonya kelési betegségei, talajlakó kártevői és levéltetvek illetve
burg.bogár ellen
|
Previcur Energy
|
propamokarb+foszetil
|
saláta, paprika, paradicsom, uborka, dinnye,
káposztafélék, dohány beöntözésével peronoszpóra és palántadőlés ellen
|
Proplant
|
propamokarb
|
szabadföldi zöldségfélék palántaágyának fertőtlenítésére
|
Pyclorex Neo
|
Cyren analóg
|
|
Pyrinex 48 EC
|
klórpirifosz
|
kukorica, búza, árpa, tritikálé, rozs, repce, mustár, olajretek,
napraforgó, cukorrépa, dohány talajlakó kártevői ellen; meggyben,
cseresznyében cserebogár pajor ellen injektálással
|
Signal 300 ES
|
cipermetrin
|
kalászosok talajlakó kártevők, ugarlégy, gabona
futrinka
|
Vydate 10 G (L)
|
oxamil
|
sárgarépa, petrezselyem, burgonya (paprika, paradicsom, dinnye,
uborka) fonálférgek
|
6 Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok 2015 I.
kötet
-SHM_
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)